azbejtristan.hu

SzerzőAzbej Tristan

Magyar menekültpolitika: szeretetből jeles

Üldözött keresztény ISIS

“Két éve, hogy a magyar menekültpolitika kapcsán szívtelenséggel és esztelenséggel vádoljuk egymást, két éve, hogy köveket és Facebook-kommenteket dobálunk egymás felé. Párizsi és aleppói fotókat tolunk ingerülten egymás arcába, és a hangzavarban alig hallatszik az a csendesen parancsoló evangéliumi hang, ami mindenkit megérintett, amikor a válság elkezdődött:

„Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” (Mt 25:40)

A szó világos, az ember hallása viszont gyenge és főleg szelektív. Ezért lehet, hogy az általános szeretetparancs megszívlelése helyett azon kezdtünk el vitatkozni, hogy „ki az a legkisebb”, sőt, hogy „melyik legkisebb a fontosabb”.

Tényleg, ki a legkisebb?

A manchesteri stadion parkolójában, termotakaró alatt haldokló tinilány? A kerítésen átdobott és most egy magyarországi gyermekvárosban élő hatéves Mahmud? A borsodi cigánysoron – talán már jobb kilátásokkal, de – még mindig szegénységben nevelkedő nyolcéves Fannika? A törökországi parti fövenyen, holtában is „édesdeden alvó”, hároméves Alan? Az Aleppó poklában mindenét és mindenkijét elvesztett, törmelék közül kiemelt ötéves Omran? Túl sok tényezős egyenlet ez, ahol az ikszek, ipszilonok és zék nem ismeretleneket jelölnek, hanem a szemünk fényeit, a gyerekeket.

Az emberben pedig ott van az alapvetően jó, ezért mindenki a legjobb tudása szerint keresi az egyenlet megoldását. A puszta igyekezet azonban mégsem elég, mivel a félreszámolások itt elvesztett emberéletekhez vezetnek. Az elkeseredett viták, kötelezettségszegési eljárások és ‘repkedő szárnyas kapuk’ közepette pedig egy dolog kezd kikristályosodni: a migránsválságra az európai országok közül Magyarországnak volt és van a legésszerűbb és legkeresztényibb válasza. A józan szeretet ereje kellett ahhoz, hogy elsőként merjük nevükön nevezni a különböző embereket és fogalmakat: a menekülőket menekülteknek, az anyagi indíttatásból vándorlókat gazdasági migránsoknak.”

 

A MAgyar Hírlapban megjelent véleménycikkem itt olvasható.

Soros György, harag és részrehajlás nélkül

Geroge Soros

“Sine ira et studio

Harag és részrehajlás nélkül vizsgálni Soros Györgyöt, embert próbáló feladat. Először is meg kell hozzá mozgatnunk a szürkeállományunk kritikus gondolkodásért felelős pályáit. Másrészt pedig szűkre szabott pórázzal kell hozzákötöznünk saját magunkat a krisztusi megbocsátás tanításához.

Nem teszi egyszerűbbé ezt a jellemrajzot, hogy a dollármilliárdos több mint egy nyolcvanhat éves öregúr, és mégis, Soros mára egy hatalmas és befolyásos, globális intézménnyé vált. Kit helyezzünk a mérlegre: a holokauszt elől elbújtatott fiúból lett Krőzust, az ő nevét viselő befektetési alapkezelő társaságot, vagy az ő rögeszméit a világra ráerőltetni akaró nemzetközi civilszervezet-holdingot? Gyúrjuk egybe ezeket a – természetes és jogi – személyeket, és helyezzük el őt az összeesküvés-hívők Antikrisztus-képe és a liberálisok (valamint a hozzájuk csapódó jobboldali szenteskedők) által felfestett „emberbarát mecénás” alakja közötti spektrumon!

Tisztességes-eSoros György?

Nincs az az erkölcsi mérce, amin ne bukott volna el. Az életpályáját végignézve megérthetjük, de el nem fogadhatjuk, hogy hogyan és miért futott Soros moralitása zátonyra, és hogyan süllyedt utána a tenger vaksötét fenekére. Talán a holokauszt traumája, talán az azt túlélők belső feszültségei vezethettek oda, hogy a gazdag ügyvéd apa kapcsolatainak köszönhetően megmenekült tizenéves fiú az őt elbújtató emberrel együtt vett részt az elhurcolt zsidók vagyonának elkobzásában. Nem kell lélekbúvárnak lenni ahhoz, hogy Soros pszichéjében vastag tollvonással össze tudjuk kötni ezt az életeseményt a későbbi könyörtelen kapitalista totális szociális közönyével, de még a (csak Magyarországon nem) közismert, különös anticionizmusával is.

Milliárdossá válásának történetét értelmetlen lenne megpróbálni fehérre mosni. Ami nyomasztó George Soros személyiségével kapcsolatban, hogy erre kísérletet sem tett, hanem helyette teljes érzéketlenséggel nyilatkozott azokról a spekulációs ügyletekről, amelyekkel egész országok pénzügyi szektorait roggyantotta meg, és amelyek közül néhányért jogerősen elítélték. Bár van, aki Robin Hood jelmezébe öltöztetné az egyébként köztörvényes bűnelkövető spekulánst, de a valóság ezzel szemben az, hogy az 1988-as franciaországi, az 1992-es angliai, az 1993-as németországi ügyletek vagy éppen az OTP 2008-as megtámadása nem az azokon viszonylag könnyen túllendülő pénzügyi intézményeknek, hanem a legkiszolgáltatottabbaknak, a kisbetétes embereknek fájt a leginkább. A kínnal-keservvel összekuporgatott megtakarítások elveszejtésével, a tönkretett egzisztenciákkal való szembesítéskor George Soros vérfagyasztóan hideg cinizmussal felel:

Pénzt akarok keresni: ezért vagyok jelen a pénzpiacokon, és ezért én nem lehetek és nem is vagyok tekintettel semmilyen szociális következményre. (…) Nem tudom figyelembe venni tetteim szociális következményeit.

A nyitott, szolidáris társadalmak ‘nagy előremozdítójának’ szavai ezek, amelyeket a CBS televíziós társaságnak adott 1998-as interjújában mondott el. Ugyanakkor a sötétség közepette felpislákol a lelkiismeret lángja is, amikor ugyanebben az interjúban Soros így fogalmaz:

Egyetlen személyiségem van. Miután elkövetek egy erkölcstelen dolgot, az utána következő időszakban megpróbálok erkölcsösen cselekedni.”

 

A Magyar Hírlapban megjelent teljes véleménycikkem itt olvasható.

Ázbej & Ázbej: családi kiállítás a Műcsarnokban

Ázbej és Ázbej kiállítás a Műcsarnokban

A közepébe vágva: július 26-tól egy kiállítás keretében megtekintheti a nagyközönség a gyerekszobámat a Műcsarnokban. Bár az ilyesmi általában a szovjet utódállamok diktátorainak szokott járni, a kiállítás nem előttem tiszteleg, hanem felmenőim kreativitását dicséri. A magyarázathoz visszatekerek az időben két generációnyit nagyapámhoz, Ázbej Sándor Ybl-díjas építészmérnökhöz, és utána édesapámhoz, Ázbej Kristóf pop-art művészhez.

Merthogy, az Ázbej & Ázbej kiállítás egy mérnök apa és képzőművész fia, egy-egy egyedülálló alkotását mutatja be.

 

Ázbej Sándor algíriai olimpiai stadion

Részlet az algíriai olimpiai stadion homlokzatából

Nagyapám épületei közül a legbüszkébben mindig is a Fradi (eggyel ezelőtti) szentélyére tekintettem, de azok, akiknek nem a Mennyei Bajnokság a legfontosabb igazodási pontjuk az életben, az algíriai Olimpiai Stadiont tekintik fő művének. A szakemberek el szokták mesélni az utóbbi arénával kapcsolatban, hogy bár a megrendelői igények szerint az akkor még csak néhány éves Népstadion mintáját kellett követnie, építészeti és technikai megoldásaiban túl is szárnyalta azt. Így, az Algírban megépült aréna a kortárs nemzetközi megítélés szerint is pazar, a kor igényeit minden szempontból kielégítő épület lett. Nagyapám, Ázbej Sándor munkája nyomán a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek végéig tartó időszakban csaknem 160 építészeti és mérnöki létesítmény terveit készítették el magyar szakemberek Algériában. A megépült létesítmények azóta is az észak-afrikai ország építészeti-műszaki infrastruktúrájának fontos részét alkotják.

Ázbej Kristóf alkotása

Utolsó simítások a Műcsarnokban, a kiállítás lakásdíszletén

Édesapám, Ázbej Kristóf, a “párizsi ollóművész”, majd “multimédiás festő”, sőt “a fuzionista iskola megalapítója”, csak stílusban esett messze a fától, kreatív erőben semmiképp. Elmondása szerint, a családi környezet vonzotta a képzőművészeti pályára. A kiállítás sorvezetője szerint “munkásságának legjelentősebb része egy közel 52 négyzetméter felületű panoramikus óriáskollázs, melyet 1981-től tizenöt éven keresztül folyamatosan készített kétszobás Párizs környéki (bagneux-i) műteremlakásában”.  

Lefordítva:

Édesapám élt azzal -az elsőre kevésbé praktikusnak tűnő- művészi szabadsággal, hogy hosszú évek alatt a lakása falára ragasztotta fel főművét. A legkorábbi emléktöredékeim között szerepel, ahogy a gigantikus mozaik terjeszkedik, saroktól-sarokig, padlótól-plafonig, kibélelve, sőt, elfoglalva a gyerekszobámat .

Ez az a túlzás nélkül lélegzetállító műalkotás, amit aztán restaurátorok gondosan leválasztottak a párizsi falakról, elhoztak Magyarországra, hogy az egész lakást díszletként újraépítve bemutathassák a budapesti Műcsarnokban. A műkritikusok, a Bagneux-i körkép becenevet kapott, hivatalosan “Az emberi kaland nagy fala/nagytérképe” című művet így írják le:

“az őskor barlangművészetét és a legújabb korok szuperszámítógépeit (big data science) egyszerre felidéző színpompás faliképegyüttes; az emberiség kultúrtörténetének lenyomata. Az enciklopédikus jellegű kollázsfal-ornamentum sajátságos, mozaikszerűen szerkesztett formája és különleges esztétikai minősége mellett fantasztikus időutazást is kínál a néző számára”.

„Az emberi kaland nagy fala/nagytérképe"

Részlet ‘Az emberi kaland nagy fala/nagytérképe’ című alkotásból

Magam sem írhattam volna le pontosabban.

… és egyébként igen, nagyon fura érzés.

…és igen, nagyon büszke vagyok mindkettőjükre.

További információk a kiállításról:

[vs.hu] Steiner Kristóffal beszélgettem startupokról, gyerehazáról

Steiner Kristóf és Azbej Tristan

Steiner Kristóf a vs.hu számára készített egy négyrészes dokumentumfilmet az izraeli innovációs csodáról, és azokról az emberekről, akik azt megteremtették. A sorozat utolsó interjúalanya én voltam: a Nagykövetségen beszélgettünk  a munkámról, a magyar startupok izraeli lehetőségeiről és nem utolsó sorban a Gyere Haza mozgalomról. Az interjú a videó 10. percétől látható:

Néhány részlet a beszélgetésből:

“Azbej Tristan nevét néhány éve kapta fel a sajtó, amikor dacára annak, hogy gyerehaza.hu néven mozgalmat alapított, amelyre a külföldre vándorolt magyar fiataloknak igyekezett lehetőséget teremteni a szülőföldjükön, Izraelben vállalt munkát. Tristan a mai napig nem lát kivetni valót a dologban. Mint mondja: még maga Széchenyi István is külföldön tanulta ki mindazt, amivel később virágzó országot épített. Azt vallja, a Gyere Haza mozgalom célja, hogy sok tízezer kis Széchenyi térhessen vissza.”

Magyarország Izraeli Nagykövetségén immáron két éve dolgozom, mint tudományos és technológiai attasé. Szerte a világon, a magyar nagykövetségeken, összesen kilenc országban dolgozik ilyen diplomata, és a kilenc ország közül Izrael az egyik, ami mutatja, hogy mennyire egy kiemelt helyszín ez. A külképviseletünk társszervezésében, idén immáron harmadik alkalommal hirdettünk meg Magyarországon startup-versenyt, amelyen több tucat csapalt indult. Nagyon ügyeltünk arra, hogy piaci szakértők bevonásával, a lehető legjobb, legígéretesebb, legszexibb technológiákat ígérő projekteket válasszuk ki. Őket invitáljuk Izraelbe, ahol inkubátorokba és akcelerátorokba visszük őket, hogy megismerhessék az itteni üzlet-fejlesztési módszereket. Másrészt, lehetőséget adunk, hogy ún. pitching rendezvényeken mutatkozhassanak be izraeli kockázati-tőke befektetők és más üzleti partnereknek előtt. Utóbbiak eddig főleg közösségi médiával, valamint a orvosi technológiával, telemedicinával foglalkozó magyar startupok  iránt mutattak nagyobb érdeklődés.

[bvk.hu] Világhódító útra induló magyar startupok

Magyar startup által kifejlesztett töltést nem igénylő e-ink karkötője

Részlet a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány velem készített interjújából:

“– Mi a benyomása a bemutatkozó startupok felkészültségéről, hogy ítélte meg a pitchek minőségét?

– A versenyen elindult magyar startup vállalkozások kivétel nélkül olyan színvonalat képviseltek, amelyek nem rontják, hanem növelik Magyarország, mint regionális vezető szerepre törő innovációs központ hírnevét. A résztvevők érezhetően tudatában voltak annak, hogy ahhoz, hogy befektetőket győzzenek meg egyrészt a vállalkozásuk evangélistájává kell válniuk, másrészt pedig három perc alatt kell az ötletük nagyszerűségével kapcsolatban minden lényeges információt átadniuk.

– Mi a véleménye a prezentált termékek, szolgáltatások versenyképességéről, a bennük rejlő piaci lehetőségekről?

– Versenyképesnek gondolom a termékeket, de ami ennél is fontosabb, az izraeli innovációs világ egyik legnagyobb  hatású személyisége, Ed Frank, az Axis Tel Aviv konferencia alapítója is így gondolja. Nagy eredmény, hogy sikerült őt megnyerni a szakmai zsűribe.

– Milyen tényezőket mérlegelt a nyertes startupok kiválasztásánál? Mi emelte ki őket ebben a mezőnyben?

Az első díjas GrantedByMe biztonságos azonosítási technológiája


Az első díjas GrantedByMe biztonságos azonosítási technológiája

– A legfontosabb szempontom, hogy a termék a világpiac meghódítására készüljön, és ezen a színtéren rendelkezzen valós versenyelőnnyel a hasonló technológiákhoz képest. A másik fontosabb szempont pedig az innovációs érték, azaz, hogy ne csak egy már meglévő technológia apró finomításán alapuljon az ötlet. Beszédes visszaigazolás, hogy ha a vállalkozásnak már van kezdeti árbevétele. Ahhoz pedig, hogy egy Axis Tel Aviv szintű rendezvényen megállja a helyét egy magyar startup, elengedhetetlen a prezentáló kifogástalan angol nyelvi készsége, az informatív és karizmatikus előadás, a történetmondás (storytelling) képessége. A versenyen második helyezett, L!BER8 találmánya különösen izgalmas: bár még nem látjuk át az alkalmazhatóságának a határait, de meg van az esély, hogy trendformáló technológiával állunk szemben.”

Bevezető kép forrása: www.liber8tech.com/

[itB] Innovációs híd Tel-Aviv és Budapest között

innováció transzfer

“Izrael a technológia és az innováció földje, a kiberbiztonságtól a robotikáig az ICT több területén a világ élvonalában van. Sokat lehetne tanulni tőlük, virágzó startup-ökoszisztémájuktól, kutatásfejlesztési politikájuktól. Ezekről a kérdésekről, izraeli ICT szektorról, hazai cégek ottani lehetőségeiről beszélgettünk a Magyarország Izraeli Nagykövetségének tudományos és technológiai attasé posztját 2013 októberétől betöltő Azbej Tristannal.”

A teljes cikk itt olvasható el.

 

Image credits: ip2biz.com