azbejtristan.hu

Címkeközelkelet

Magyar menekültpolitika: szeretetből jeles

Üldözött keresztény ISIS

“Két éve, hogy a magyar menekültpolitika kapcsán szívtelenséggel és esztelenséggel vádoljuk egymást, két éve, hogy köveket és Facebook-kommenteket dobálunk egymás felé. Párizsi és aleppói fotókat tolunk ingerülten egymás arcába, és a hangzavarban alig hallatszik az a csendesen parancsoló evangéliumi hang, ami mindenkit megérintett, amikor a válság elkezdődött:

„Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” (Mt 25:40)

A szó világos, az ember hallása viszont gyenge és főleg szelektív. Ezért lehet, hogy az általános szeretetparancs megszívlelése helyett azon kezdtünk el vitatkozni, hogy „ki az a legkisebb”, sőt, hogy „melyik legkisebb a fontosabb”.

Tényleg, ki a legkisebb?

A manchesteri stadion parkolójában, termotakaró alatt haldokló tinilány? A kerítésen átdobott és most egy magyarországi gyermekvárosban élő hatéves Mahmud? A borsodi cigánysoron – talán már jobb kilátásokkal, de – még mindig szegénységben nevelkedő nyolcéves Fannika? A törökországi parti fövenyen, holtában is „édesdeden alvó”, hároméves Alan? Az Aleppó poklában mindenét és mindenkijét elvesztett, törmelék közül kiemelt ötéves Omran? Túl sok tényezős egyenlet ez, ahol az ikszek, ipszilonok és zék nem ismeretleneket jelölnek, hanem a szemünk fényeit, a gyerekeket.

Az emberben pedig ott van az alapvetően jó, ezért mindenki a legjobb tudása szerint keresi az egyenlet megoldását. A puszta igyekezet azonban mégsem elég, mivel a félreszámolások itt elvesztett emberéletekhez vezetnek. Az elkeseredett viták, kötelezettségszegési eljárások és ‘repkedő szárnyas kapuk’ közepette pedig egy dolog kezd kikristályosodni: a migránsválságra az európai országok közül Magyarországnak volt és van a legésszerűbb és legkeresztényibb válasza. A józan szeretet ereje kellett ahhoz, hogy elsőként merjük nevükön nevezni a különböző embereket és fogalmakat: a menekülőket menekülteknek, az anyagi indíttatásból vándorlókat gazdasági migránsoknak.”

 

A MAgyar Hírlapban megjelent véleménycikkem itt olvasható.

[vs.hu] Steiner Kristóffal beszélgettem startupokról, gyerehazáról

Steiner Kristóf és Azbej Tristan

Steiner Kristóf a vs.hu számára készített egy négyrészes dokumentumfilmet az izraeli innovációs csodáról, és azokról az emberekről, akik azt megteremtették. A sorozat utolsó interjúalanya én voltam: a Nagykövetségen beszélgettünk  a munkámról, a magyar startupok izraeli lehetőségeiről és nem utolsó sorban a Gyere Haza mozgalomról. Az interjú a videó 10. percétől látható:

Néhány részlet a beszélgetésből:

“Azbej Tristan nevét néhány éve kapta fel a sajtó, amikor dacára annak, hogy gyerehaza.hu néven mozgalmat alapított, amelyre a külföldre vándorolt magyar fiataloknak igyekezett lehetőséget teremteni a szülőföldjükön, Izraelben vállalt munkát. Tristan a mai napig nem lát kivetni valót a dologban. Mint mondja: még maga Széchenyi István is külföldön tanulta ki mindazt, amivel később virágzó országot épített. Azt vallja, a Gyere Haza mozgalom célja, hogy sok tízezer kis Széchenyi térhessen vissza.”

Magyarország Izraeli Nagykövetségén immáron két éve dolgozom, mint tudományos és technológiai attasé. Szerte a világon, a magyar nagykövetségeken, összesen kilenc országban dolgozik ilyen diplomata, és a kilenc ország közül Izrael az egyik, ami mutatja, hogy mennyire egy kiemelt helyszín ez. A külképviseletünk társszervezésében, idén immáron harmadik alkalommal hirdettünk meg Magyarországon startup-versenyt, amelyen több tucat csapalt indult. Nagyon ügyeltünk arra, hogy piaci szakértők bevonásával, a lehető legjobb, legígéretesebb, legszexibb technológiákat ígérő projekteket válasszuk ki. Őket invitáljuk Izraelbe, ahol inkubátorokba és akcelerátorokba visszük őket, hogy megismerhessék az itteni üzlet-fejlesztési módszereket. Másrészt, lehetőséget adunk, hogy ún. pitching rendezvényeken mutatkozhassanak be izraeli kockázati-tőke befektetők és más üzleti partnereknek előtt. Utóbbiak eddig főleg közösségi médiával, valamint a orvosi technológiával, telemedicinával foglalkozó magyar startupok  iránt mutattak nagyobb érdeklődés.

[Apologetika] Megérteni a megérthetetlent: a közel-keleti konfliktus

Közel-keleti konfliktus

“Először az örmény felmenőkkel bíró Azbej Tristan, Magyarország izraeli követségének munkatársa szólt, igazi higgadt diplomataként, ami azért is becsülendő, mivel élesben élt át feleségével és két kisgyermekével légicsapást. Ennek ellenére sine ira et studio beszélt a Szentföld múltjáról, a három világvallás legitimációs alapjairól, majd pedig a cionizmus, a modern arab nacionalizmus, a zsidó és muszlim vallási fundamentalizmus keletkezéséről, politikai szerepéről.”

A teljes cikk itt olvasható.

 

Artwork by Nina Paley.

[MAZSIHISZ] Magyar és izraeli tudósok találkoztak

Magyar és izraeli kapcsolatok

“A Magyar-izraeli tudományos társaság Azbej Tristan, Magyarország tel-avivi külképviseletének tudományos és technológiai attaséja szervező munkájának eredményeként alakult meg az izraeli Bar Ilán Egyetemen, tavaly decemberben. A szervezet célja a két ország tudományos együttműködésének erősítése, valamint az, hogy szakmai és kulturális fórumot teremtsen magyar származású izraeli tudósoknak és segítse magyar identitásuk megerősítését.”

A teljes cikk itt olvasható.

[Promenad] Magyar-izraeli agrártudományos konferencia

Magyar-izraeli agrártudományos workshop

“Az Izraeli Magyar Nagykövetség szervezésében, a Ben Gurion Egyetemen Dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete köszöntötte a magyar és az izraeli kutatókat, majd a Ben Gurion Egyetem rektora, prof Dr. Zvi Hacohen, magyar származású kutató nyitotta meg ünnepélyesen azt a két napos munkakonferenciát, amelyen a két ország szárazságtűréssel, öntözésfejlesztéssel és édesvízi haltenyésztéssel foglalkozó kutatói értekeznek. Balázs Ervin akadémikus kiemelte, hogy a magyar-izraeli projektben óriási lökést adott, hogy az Izraeli Magyar Nagykövetség tudományos és technológiai attaséja, Dr. Azbej Tristan szervezésében elindult egy közös munka, hiszen a szakemberek ilyen közvetlen konferencián eddig még nem vettek részt.

Az izraeli befektetők a technológia, az öntözés eszközein túl hosszú távon gondolkoznak Magyarországgal kapcsolatban, hiszen a két ország kapcsolata kiváló. Piacaik bővítésében Magyarországot látják partnerként. A termelés mellett azonban nagyon fontos az, hogy ne csak technológiát importáljunk, ezért a kutatásfejlesztésnek folyamatosan meg kell előznie a termelésben elért eredményeket. A fejlődést ekkor tudjuk fenntarthatóvá tenni – mondta Dr. Nagy Andor Magyarország izraeli nagykövete.”

A teljes cikkek itt és itt olvashatóak.